Sz�rke:

Fekete b�r, feh�r �s fekete sz�r�kkel. A sz�rzet kivil�gosodik a korral.

Legyes sz�rke:

Sz�rke sz�rzet, apr� fekete p�tty�k kialakul�sa a korral.

Palomino:

Aranysz�n� sz�rzet, ami a frissen vert p�zz�rme sz�n�re hasonl�t; feh�r s�r�ny �s farok.

Pej:

A v�r�sesbarn�t�l az aranysz�n�ig, fekete s�r�nnyel, farokkal �s l�bakkal

S�rga:

Az arany �s s�rga k�l�nb�z� �rnyalatai. Az "igazinak" a s�r�nye �s a farka vil�gosabb vagy s�t�tebb.

 Fak�:

S�rga sz�r�k a barna b�r�n. Egyes esetekben az alapsz�n fekete vagy sz�rk�s.

Fekete:

Fekete pigment�ci� az eg�sz testen, l�bakon, s�r�nyen �s a farkon.

Tarka:

A pint�nak is nevezett lovak test�n az alapsz�nt szab�lytalan feh�r foltok tark�tj�k. A fekete-tarka v�ltozaton j�kora fekete �s feh�r foltok vannak, a s�rga-tark�n a feh�r mellett a feket�n k�v�l b�rmilyen sz�n el�fordulhat, a foltos lovakon pedig (p�ld�ul az appaloosa) k�l�nb�z� sz�n�ek �s m�ret�ek a foltok. A mint�zat t�pusa szerint lehet takar�mint�s, m�rv�nymint�s, p�rductarka, h�pehelyfoltos �s fagymint�s.

Egy�b sz�nek:

Vil�gospej:

A pej egy vil�gosabb v�ltozata, amely sz�nt a s�rga- vagy aranysz�r�k okozz�k.

V�r�spej:

A v�r�ses �rnyalat� sz�r�k adj�k ezt a jellegzetes sz�nt.

Vil�gos s�rga:

A s�rg�nak egyik v�ltozata.

M�js�rga:

S�t�t, m�j sz�n�re eml�keztet� sz�r�k.

Gesztenyepej:

Alapvet�en barna sz�rzet, fekete sz�jjal, l�bakkal, s�r�nnyel �s farokkal.

Ny�rifekete:

A fekete �s a barna kever�ke, fekete l�bakkal, s�r�nnyel �s farokkal.

Vasderes:

Fekete vagy barn�sfekete test, amelynek a feh�r sz�r�k k�kes �rnyalatot k�lcs�n�znek.

Pejderes:

A pej vagy s�t�tpej testnek a feh�r sz�r�k v�r�ses �rnyalatot adnak.

Alm�ssz�rke:

Sz�rke alapon s�t�t sz�n� gy�r�k. Ez ut�bbiak a kor el�rehaladt�val elt�nnek.