 Fajtalers:
Az idszmtst megelz idkbl szrmazik, Hollandibl. Megjelensben gynyr, mde tesetesebb, mint a tbbi melegvr, ami azrt van, mert hidegvr ltl szrmazik. Fogatlnak s htaslnak is szvesen hasznljk. Fogatban elssorban azrt, mert nagyon jl mutat, ugyanakkor cirkuszokban is sokszor tallkozhatunk vele. A tenysztsi cl, egy harcil kitenysztse volt. A Frz l nagy hatssal volt a Dales s a Fell pni kialakulsban.
A legnagyobb hatssal a Frz l kialakulsra hrom fajta volt. A legnagyob hatssal az Erdei l volt, mely tulajdonppen az alapllomny lehetett. Ez keresztezdtt a Spanyol lval, melytl testalkata vltozott meg fleg. Ugyanakkor nmi Berber vonal is kerlt a keresztezsbe. A XX. szzad elejre a fajta majdnem kihalt. Az els mnesknyvet feltehetleg 1879-ben hoztk ltre.
A feje kedves benyomst kelt, flei kicsik. A nyak hossz, szpen velt, a srny s farok a legtbb esetben hossz s gndr. Lapockja ers, meredek, a mar nem kifejezett. A farok mlyen tztt. Lbvgeken bokaszr tallhat. Patja kemny.
Marmagassga 155-160 cm, szne a fekete.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
