A haflinigi Tirol honos p�nija. V�lhetõleg It�li�b�l sz�rmaz� kistestû arab lovak p�rosodtak a vid�k hegyi p�nijaival, l�trehozva ezzek a fajta alapj�t.
A fajta elsõ eml�ke 1868-b�l val�, amikor az El'Bedavi XXII nevû arab m�nnel pr�b�lt�k feljav�tani a helyi �llom�nyt. Ma minden haflingi visszavezethetõ erre az õsm�nre. Egyik ut�da, a fajta jellegzetes sz�njegyeit hordoz� 249 Folie nevû m�n lett a fajta alap�t�ja.
A hafling robosztus, biztos j�r�s�, ide�lis hegyi m�lh�s l�. Az osztr�k parasztok m�g ma is haszn�lj�k sz�nsz�ll�t�sra.
Teny�szt�s�t az osztr�k �llam fel�gyeli, az egyedsz�m emelkedõben van. Hegyi k�rnyezetben tartj�k- n�gy�ves korukig, a bet�r�s�kig nem fogj�k munk�ra õket. Rendk�v�l hossz� �letû fajta, n�melyik�k ak�r negyven�vesen is munkak�pes.

Jellemzõk:
Sz�n: s�rga, mosott s�r�ny �s farok
Marmagass�g: 145 cm
K�llem: k�zepes, jegyelt fej, erõs nyak, m�ly sz�gy, hossz�, sz�les h�t, izmos far, r�vid l�bak
Viselked�s: dolgos, ig�nytelen, j�indulat�
Haszn�lati m�d: hegyi munk�k, kocsi-�s h�tasl�

Kialakul�s:
Helyi �llom�ny-> n�ri l�->arab-> HAFLINGI