Ez a fajta 125 �s 140 cm k�z�tti bottal m�rt marmagass�g�. Feje nagy, burkolt, kiss� neh�zkes, egyenes profilvonal�, �k alak�.

Izland szigete Eur�pa egyik leg�szakibb t�ja, k�zel a sarkk�rh�z. M�g n�mileg �rinti a Golf-�ramlat j�t�kony hat�sa, �gy a kl�m�ja a hideg ellen�re viszonylag kiegyenl�tett, de a veget�ci� szeg�nyes. A sziget ben�pesed�se a f�k�nt Norv�gi�b�l �rkez� telepesekkel 874-ben kezd�d�tt. A telepesek hozt�k magukkal kelta eredet� lovaikat a norv�g tundr�r�l, emellett �szak-Sk�ci�b�l illetve a Shetland-szigetekr�l is ker�lhetett be n�h�ny p�ni, melyek a szigeten elszaporodtak. Az �llamalap�t�ssal egyidej�leg 930-ban az izlandi parlament megtiltotta a lovak szigetre val� behozatal�t, �gy az�ta - t�bb mint ezer �ven �t - idegen v�r nem ker�lhetett az �llom�nyba! Ezt a szab�lyt ma is olyannyira betartj�k, hogy az az egyed, amely b�rmilyen okb�l, de elhagyja a szigetet, t�bb� m�r nem ker�lhet oda vissza. T�rt�net A rendk�v�l kedvez�tlen �letfelt�telek ellen�re az �llom�ny sz�pen gyarapodott: 1703-ban 2700, 1783-ban pedig m�r t�bb mint 36 ezer lovat jegyeztek fel a szigeten. Az 1783-84. �vi vulk�nkit�r�s k�vetkezt�ben az �llom�ny mintegy 70%-a odaveszett, de azt�n viszonylag r�vid id� alatt felszaporodva ism�t el�rte a 40 ezres l�tsz�mot, �s az�ta ezen a szinten stabiliz�l�dott. T�rzsk�nyv�t 1920 �ta vezetik, de a vil�g minden r�sz�n az a l� sz�m�that izlandi p�ninak, amelynek minden �se Izland sziget�re vezethet� vissza. Teh�t nem a geneal�giai lesz�rmaz�s, hanem az izlandi eredet a fajt�ba sorolhat�s�g krit�riuma. Eur�p�ban divatja az elm�lt 4 �vtizedben kezd�d�tt �s az�ta rohamosan terjed. Els� pillant�sra szinte �rthetetlen, mi teszi ezt az egy�ltal�n nem sz�p, z�m�k, nagyfej�, sz�r�s, primit�v k�lsej� �llatot olyan kedveltt�. Nos, nem m�s�rt, mint k�t olyan jellegzetes tulajdons�ga miatt, ami a vil�gon szinte csak ennek a fajt�nak a saj�toss�ga. Tulajdons�gok Az egyik: a p�ratlan alkalmazkod�k�pess�ge. �gy a takarm�nyoz�s, mint a tart�s ter�n rendk�v�l ig�nytelen. Szinte b�rhol meg�l, ist�ll�t, abrakot nem ig�nyel. Takarm�ny�t a h� al�l is kikaparja, legfeljebb a nagy ny�ri forr�s�gban c�lszer� sz�m�ra egy kis �rny�kot biztos�tani. Edzett, ellen�ll�, a betegs�gekre nem fog�kony. Ezek az �rt�km�r� tulajdons�gok m�g ak�r m�s p�nifajt�kra is t�bb�-kev�sb� r�illen�nek, de az izlandi p�ni rendk�v�l k�nnyen kezelhet�, gyerek, feln�tt, kezd�, halad� nyugodtan b�nhat vele probl�ma n�lk�l. A m�sik: jellegzetes mozg�sa, az �gynevezett t�lt. Ez egy olyan saj�ts�gos mozg�sforma, amely szinte kiz�r�lag csakis az izlandi p�ni saj�toss�ga. A l�bsorrend a l�p�s�vel megegyez�, de ezt az eg�szen lass� temp�t�l a v�gta sebess�gig k�pes fokozni. Ha valamihez hasonl�tani akarn�nk, tal�n a hum�n sportban a s�ta �s a t�vgyalogl�s kapcsolata lehetne felhozhat� p�lda. A t�lt mozg�s a lovas sz�m�ra rendk�v�l k�nyelmes, nem r�z, kellemesen hint�z� �rzetet kelt, k�nny� a lovon fennmaradni. Ma, amikor napjaink rohan� vil�g�ban mindenki a lehet� legkevesebb id�- �s energiabefektet�ssel szeretne valamilyen eredm�nyt el�rni, gondoljunk csak bele: egy kezd� lovasnak legal�bb f�l �vig tart, m�g oly m�don tudja elsaj�t�tani a lovagl�s alapjait, hogy mindh�rom j�rm�dban biztons�ggal tudjon k�zlekedni �s kialakuljon az a "lovas �rz�s", ami m�r �lvezetet is ny�jt. Ez id� alatt sz�mos es�s, izoml�z, z�tyk�l�d�s nehez�ti a tanul�s folyamat�t. Ezzel szemben az izlandi p�nin annyi ideig tart megtanulni lovagolni, mint ker�kp�rozni. A harmadik alkalommal m�r vezet�vel kir�ndul�sokat tehet a kezd� lovas... A l�nak esz�be se jut, hogy �n�ll�s�tsa mag�t vagy megv�ljon lovas�t�l. �gy nem csoda, ha mind n�pszer�bbek lesznek ezek a kis "sz�rm�kok", noha viszonylag csek�ly sz�muk miatt beszerz�s�k egy�ltal�n nem k�nny� �s nem olcs�. Ugyanakkor, ha m�r van bel�le valakinek, a tart�sa egy�ltal�n nem okoz gondot, �s a sz�v�ss�guk miatt feln�tt embereket is k�pesek cipelni. A t�lt mozg�s mellett az izlandi p�ni m�sik jellegzetes mozg�sform�ja az �n. poroszk�l�s, amelyn�l az �get�ssel ellent�tben az egyoldali l�bakat egyszerre viszi el�re a l�. Ez a j�rm�d m�s fajt�kn�l is el�fordul, b�r nem gyakori. A lovas sz�m�ra szint�n �lvezetes mozg�sforma. Megjelen�s Maga a fajta 125 �s 140 cm k�z�tti bottal m�rt marmagass�g�, �vm�rete 150-170 cm, sz�rk�rm�rete 15-17 cm. Feje nagy, burkolt, kiss� neh�zkes, egyenes profilvonal�, �k alak�. J�romcsontja kinn�l�, szemei kiss� ferdev�g�s�ak, el�g nagyok, bizalomgerjeszt�ek. Homloka sz�les, igen d�s �st�kkel ben�tt. F�lei apr�k, szinte elvesznek a d�s sz�rzet k�z�tt. Nyaka vaskos, hossz�, igen d�s s�r�ny�, sz�les, m�ly torok�llel. T�rzse viszonylag hossz�, h�ta izmos, fara csapott. L�bai v�konyak, de igen er�sek. T�lire hossz�, d�s, bozontos sz�rzetet n�veszt, amely megv�di a legzordabb id�j�r�st�l is. Sz�ne b�rmilyen lehet, a leggyakoribb a pej, fekete vagy s�rga, de fak� �s tarka is el�fordul, s�t a sz�rke sem ritka. K�s�n �r�, teljes kifejletts�g�t csak hat �ves kor�ra �ri el. �t �ves kora el�tt sem haszn�latba, sem teny�szt�sbe venni nem aj�nlatos. A k�s�i haszn�lhat�s�g�rt k�rp�tol hossz� hasznos �lettartama, j� szaporod�k�pess�ge, ig�nytelens�ge �s szel�ds�ge