A II. Vil�gh�bor� ut�n nyilv�nval�v� v�lt, hogy a hadseregnek nincs t�bb� sz�ks�ge a lovakra. Megsz�nt a had�szati jelent�s�ge, ez�ltal cs�kkent ir�nta a kereslet. 1950 ut�n az eur�pai mez�gazdas�g rohamosan kezdett fejl�dni �s ezzel egyid�ben �tvett�k az uralmat a g�pek. A fogatos mez�gazdas�gi g�pek napr�l napra egyre jobban kiszorultak a termel�sb�l. Az 1960-as �vekre a l� elvesztette t�bb sz�z �ves egyeduralm�t, de megteremtett egy �jat.

A l� leg�jabb kori alkalmaz�si ter�lete a lovassport lett, majd pedig a szabadid� elt�lt�s�nek egy nagyon kellemes eszk�ze. �ltal�nos polg�rjogot nyertek az egyes lovassportok, a t�vlovagl�s, a lovastorna, a fogathajt�s, a military, a d�jugrat�s- �s lovagl�s.

Az els� n�gyesfogat-hajt� Eur�pa-bajnoks�g 1971-ben ker�lt megrendez�sre Budapesten. Egyre jobban terjedt a p�ni lovassport. A l� hasznos�t�s�nak klasszikus form�ja a l�versenyz�s, mely Angli�b�l terjedt el. T�bb mint 100 �ve rendeznek futamokat az �get� lovak sz�m�ra. Budapesten 1879-ben volt az els� �get�futam, de B�csben m�g enn�l is el�bb.

Az �get�versenynek Amerika a haz�ja, a galoppnak Anglia. Haz�nkban kit�n� �get�- �s galopplovak sz�letnek.