Marmagass�ga: 152-162 cm

A lipicai fajt�nak nagy kosfeje van, de nem burkolt. Szemei nagyok, �l�nkek. Feje alacsony t�z�s�. Nyaka izmos, magas illeszt�s�. H�ta hossz�, sz�les, j�l izmolt. �gy�ka hossz�, sz�les, j�l izmolt, er�s, j�l k�t�tt.
Fara sz�les, igen j�l izmolt alma vagy dinnye far. Ir�nyults�ga v�zszintes. Ig�s, hint�s jelleg�b�l ad�d�an sz�gye rendk�v�l sz�les, felt�n�en j�l izmolt. Mellkasa ink�bb dong�s, mint m�ly, lapock�ja meredek. Fel �s alkarja gazdagon izmolt. �z�letei, inai sz�razak, szik�rak, csontjai tiszt�k. H�tuls� l�bai gyakran kardosak, el�l-h�tul el�fordul a puha cs�d.
K�llemi jelleg�b�l ad�d�an mozg�sa akci�s. �ltal�ban sz�rke. Kisebb gyakoris�ggal el�fordul a fekete, s�t a pej lipicai is.

A fajta eredete 800-ra ny�lik vissza, mikor Hisp�nia megsz�ll�s�ra Gibralt�rn�l partra sz�ll� m�rok berber lovai spanyol f�ldre l�ptek. A berber lovakat r�mai eredet�, majd kora k�z�pkorban is kedvelt harci lovakkal keresztezt�k.

1580. m�jus 19-�n, a Habsburg vil�gbirodalom aranykor�ban d�nt�tt �gy I. Ferdin�nd fia, II. K�roly, hogy fel�ll�t egy hercegi m�nest Lipic�n, a Trieszthez k�zeli karszton elter�l� kis faluban. A c�l egy olyan fajta kiteny�szt�se volt, amely nemcsak nagyszer� tulajdons�gaival, hanem pomp�s megjelen�s�vel is m�lt�n k�pviseli a vil�g akkori legnagyobb birodalm�nak nagys�g�t.