A XVIII. sz�zadban Oregon �llamban alakult ki. Ez a fajta tulajdonk�ppen az indi�noknak k�sz�nhet�. A p�rductarka sz�n egyidej� a l�val. A fajta elnevez�se a Palouse foly�t�l ered. Els� nev�t is �gy kapta. Az els� feh�r telepesek h�vt�k "Palouse-l�nak". Az Appaloosa tulajdonk�ppen a Palouse-l� eltorzult elnevez�se. Az indi�nokn�l fontos szerepet, jelent�s�get jelentett a l� sz�ne. Fontos volt nekik a sz�n �s a mint�zata a l�nak. Ugyanakkor a vad�szatra �s a h�bor�kra is gondoltak, �s fontoss�gi szerepet j�tszott a kem�nys�g �s az er� is. Mivel azt�n az indi�nokat 70 �vvel k�s�bb rezerv�tumokba z�rt�k, a fajta mondhatni, hogy elt�nt. �m 1938-ban �jra teny�szteni kezdt�k az Appaloosa-t, �s megalakult az Appaloosa Horse Club. T�rzsk�nyve ma a harmadik legn�pesebb a vil�gon.

A fajta Spanyol l�t�l sz�rmazik, mely er�t, kem�nys�get, �s sz�nt adta a fajt�nak. Kedvtel�sb�l tartj�k, tulajdons�gai miatt teny�sztik. M�rete v�ltoz�. Jellemz� a fajt�ra, hogy szem�t feh�r �nh�rtya veszi k�r�l, s�r�nye �s farka r�vid �s ritka. Ezen k�v�l finom fej, a fejen is megtal�lhat� foltoss�g jellemzi az Appaloosa-t. F�leg az USA-ban Quarter l�val keresztezik, melynek eredm�nye az er�s far, t�m�r testtel, mely m�ly, �velt bord�kkal. (A keresztez�sb�l alakul ki a Colorado Ranger Horse) V�gtagjai kifejezetten szab�lyosak. A pat�k kem�nyek, f�gg�legesen cs�kozottak. De nem mindig.

Marmagass�ga 150-160 cm k�r�l van, �vm�rete 180-195 cm, sz�rk�rm�rete 19,5-21,5 cm. S�lya 450-530 kg. Sz�ne: foltos. A mint�zat alapj�n 5 f�le lehet:

- sabrak
- m�rv�nyozott
- p�rductarka
- h�s�rmny
- deres

(blanket, marble, leopard, snowflake, frost)


Leopard: feh�r, s�t�t sz�n� p�tty�kkel
Marble: ac�lsz�rke vagy pejderes, s�t�t �rnyalattal a test sz�ls� r�szein �s deres a k�z�ps� r�sz
Frost: feh�r t�zdelts�g s�t�t alapon
Snowflake: kifejezett p�tty�k a cs�p�t�j�kon
Blanket: feh�r a cs�p�szegletn�l, s�t�t p�tty�kkel vagy n�lk�l�k


A s�r�ny �s faroksz�rzet feh�r �s fekete sz�rsz�lakb�l �ll.
H�tasl�nak hasznos�tj�k, de f�k�nt a sz�ne miatt kedvelik �s teny�sztik. Ugyanakkor t�vlovagl�sra, d�jlovagl�sra, �s ugrat�sban is el�bukkan. Ez a fajta a harmadik legnagyobb l�tsz�m� fajta a vil�gon.