A p�nik �s kislovak egyre n�pszer�bbek manaps�g, hiszen kedves term�szet�k, megb�zhat�s�guk �s nem utols�sorban kis m�ret�k ide�liss� teszik �ket a legifjabb lovasok lovagoltat�s�ra is. Csal�di kedvenck�nt is sz�mos vid�m percet szerezhetnek kis gazd�iknak. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a p�ni- �s kisl�fajt�k a tart�ssal �s a takarm�nyoz�ssal szemben ig�nytelenebbek mint a nagylovak, �s igen ellen�ll�ak a betegs�gekkel szemben is. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne ig�nyeln�k a megfelel� gondoskod�st, �pol�st �s a rendszeres munk�t. De t�ny, hogy - term�szetesen hozz��rt� feln�tt fel�gyelete mellett - nyugodtan r�b�zhatjuk a p�ni k�r�li teend�ket a kisebb gyerekekre is.


Csakhogy a sz�mtalan p�nifajta k�z�l igen neh�z kiv�lasztani a legmegfelel�bbet, eld�nteni, milyet is vegy�nk, ha p�nitart�sra adjuk a fej�nket. Ez�rt rendhagy� m�don most nem egyetlen fajta r�szletes bemutat�s�val jelentkezik a Fajtakalauz. Mostani - �s a k�vetkez� sz�mban folytat�d� - �ssze�ll�t�sunkkal egy kis seg�ts�get szeretn�nk ny�jtani a bizonytalankod�knak, �s "bogarat �ltetni a f�l�be" azoknak, akik m�g egy�ltal�n nem gondoltak p�niv�s�rl�sra. A k�tr�szes sorozatban tucatnyin�l t�bb p�ni- �s kisl�fajta alapvet� tulajdons�gait mutatjuk be, a t�bl�zat pedig seg�t a k�nnyebb �sszehasonl�t�sban.

P�ni, kisl�, nagyl�

El�sz�r is n�zz�k, mit is nevez�nk egy�ltal�n p�ninak? A p�nik �s kislovak maxim�lis marmagass�ga 147 cm, az e f�l�tti m�ret m�r a nagylovak k�z� sorolja az illet� fajt�t. De a 147 cm -n�l alacsonyabb marmagass�g� lovakat is k�t csoportra, p�nikra �s kislovakra osztj�k fel a szakemberek. A 137 cm alattiak a p�nik, a 137 �s 147 cm k�z�ttiek a kislovak k�z� soroland�k. A kislovak k�z�tt t�bb olyan fajt�t is tal�lunk, amely nem a melegv�r�ekre, hanem sokkal ink�bb a hidegv�r�ekre jellemz� tulajdons�gokat mutatj�k. �gy pl. a fjord vagy a haflingi fajt�t nemcsak a kislovak, hanem a hidegv�r�ek fajtacsoportj�ba is be lehet sorolni.

Kialakul�suk

A viszonylag kis m�ret mindig a zord k�r�lm�nyeknek k�sz�nhet� - a p�nifajt�k legt�bbje olyan vid�kr�l sz�rmazik, ahol gyeng�k a legel�k, viszonylag kev�s �s t�pl�l�anyagban igen szeg�ny az ennival�, �s az id�j�r�s sem kedvez t�lzottan a gondtalan �letnek. A p�nifajt�k t�bbs�ge nem tervszer� teny�szt�ssel, a k�llemre �s/vagy teljes�tm�nyre t�rt�n� szelekci�val j�tt l�tre, hanem az ember beavatkoz�sa n�lk�l, a term�szet alkotta �ket. Nem v�letlen h�t, hogy a legt�bb �shonos p�nifajt�val azok az orsz�gok b�szk�lkedhetnek, amelyekhez a term�szet - legal�bbis a kl�m�t tekintve - nem volt t�l kegyes. M�ra term�szetesen a helyzet megv�ltozott, hiszen az ut�bbi id�kben az addig t�bbs�g�ben vadon �l�, vagy legfeljebb munk�ra fogott, de teny�szt�ssel nem szab�lyozott, szabadon szaporod� �llom�nyok hely�be a tervszer�en teny�sztett p�nifajt�k l�ptek. Egyes fajt�kn�l a teny�szt�k igyekeztek min�l jobban meg�rizni a fajta hajdani "primit�v" tulajdons�gait. (Itt jegyezz�k meg, hogy a teny�szt�s szempontj�b�l a "primit�v" sz� nem megszokott �rtelm�ben, mint holmi lebecs�l� jelz� szerepel, hanem az �si, az ember beavatkoz�s�t�l mentesen fennmaradt �llom�nyokra utal. �gy pl. ak�r a przewalski l�r�l, ak�r a huculr�l vagy pl. a d�lmeni l�r�l besz�l�nk, mint primit�v fajt�r�l, ez a jelz� azt takarja, hogy ezek a lovak sz�mos tulajdons�gukban �s megjelen�s�kben igen hasonl�tanak a hajdan �lt "�slovakra".) M�s p�ni- �s kisl�fajt�kn�l a XX. sz�zad megv�ltozott ig�nyei, a hobbi c�l� tart�s el�t�rbe ker�l�se mag�val hozta az ig�nyt a nemesebb megjelen�s�, eleg�nsabb fel�p�t�s� lovak kiteny�szt�s�re is. (�gy pl. a welsh p�ni B v�ltozata k�llem�ben felveszi a versenyt b�rmely ma k�zkedvelt sportl�fajt��val.)

A-t�l Z-ig

N�zz�k teh�t az egyes fajt�kat. A felsorol�s szinte v�gtelen lehetne, hiszen a vil�g minden t�j�n tal�lhatunk k�l�nf�le p�ni- �s kisl�fajt�kat, de tal�n a messzi t�volban fellelhet�, kis �llom�nyl�tsz�m� fajt�k bemutat�s�t�l most eltekinthet�nk - vegy�k szem�gyre ink�bb az ismertebbeket, hisz' ezeket felsorolni sem lesz k�nny� feladat.

A legkisebb: a falabella

A falabella tulajdonk�ppen nem is p�ni, a sz� igazi �rtelm�ben. A p�nik ugyanis - b�r egym�st�l igen-igen elt�r� k�llemi tulajdons�gokat mutatnak - megjelen�s�kben m�s ar�nyokat t�kr�znek, mint a nagylovak (�ltal�ban hosszabbak mint amilyen magasak, m�g a nagylovakn�l ez �pp ford�tva k�v�natos; z�m�kebbek nagytest� melegv�r� t�rsaikn�l; mellkasuk m�lyebb, �s �ltal�ban testar�nyaik m�sok, mint a nagylovak�i). A falabella ezzel szemben olyan, mint egy melegv�r� l� kicsiny�tett m�sa. Vagyis nem p�ni, hanem t�rpel�, amelynek pontos eredet�t hom�ly fedi. Annyi bizonyos, hogy Argent�n�b�l sz�rmazik, ahol a Falabella csal�d vette kez�be a teny�szt�s�ket, de a fajta kialak�t�s�nak titk�t val�j�ban sosem �rult�k el. Egyes felt�telez�sek szerint a kiindul� �llom�nyt a helyi criollo fajta adta, �s e t�rpe "v�ltozat" egy kisebb m�nesb�l alakult ki, amely egy f�ldcsuszaml�s k�vetkezt�ben elz�r�dott a k�lvil�gt�l, �s a szoros belteny�szt�s eredm�nyek�nt alakult "t�rp�v�". M�sok szerint k�l�nf�le p�nik, valamint arab lovak adt�k a nemes�t�s alapj�t. Egy biztos: a falabella a legdr�g�bb lovak k�z� tartozik a vil�gon, �s term�szetesen min�l kisebb, ann�l dr�g�bb. 86 cm-n�l nem is lehet magasabb, de alig 50 cm-es is akad k�z�tt�k. Sem lovagl�sra, sem egy�b munk�ra nemigen haszn�lhat�k, legfeljebb mini kocsi el� szokt�k �ket befogni. Ink�bb csak "szobad�szek", olyannyira, hogy n�melyik�ket val�ban a lak�h�zban tartj�k, mint egy kuty�t, �s n�ha megs�t�ltatj�k - persze az�rt p�r�z helyett k�t�f�ken �s vezet�sz�ron...

A legz�m�kebb: a shetland p�ni

A Sk�ci�t�l �szakra tal�lhat� Shetland-szigetekr�l sz�rmazik ez a fajta, amely a XX. sz�zadban vil�gh�d�t� �tra indult, �s az�ta m�r nincs tal�n olyan szeglete a F�ldnek, ahol ne tartan�nak �s teny�szten�nek bel�le n�h�ny p�ld�nyt. A hajdan teljesen vadon szaporod� �llom�nyt az elk�peszt�en sanyar� �letk�r�lm�nyek tett�k ilyen sz�v�ss� �s kitart�v�, �s szerencs�re az 1800-as �vek �ta tart� tudatos teny�szt�s sem rombolta le e fantasztikus kis p�nik kiv�l� tulajdons�gait. A shetland p�nik ak�r h�tas- ak�r m�lh�s�llatk�nt remek�l dolgoznak, �s biztos l�ptekkel j�rj�k a legnehezebb terepeket, a meredek hegyoldalak sz�k �sv�nyeit is. J�indulat�, bar�ts�gos l�ny�k �s kedves megjelen�s�k igen kedveltt� tett �ket: ak�r egy n�gy-�t�ves gyerek is nyugodtan gondozhatja, �polhatja, lovagolhatja m�retben t�k�letesen hozz�ill� "sportt�rs�t". Mivel a shetland p�nik ma is ugyan�gy hossz� t�li bund�t n�vesztenek, mint �vsz�zadokkal ezel�tt, nyugodtan kint tarthat�k a szabadban a legzordabb id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt is. Igen hossz� �let�ek: nem ritk�k az ak�r harminc�ves kort meg�r� egyedek sem k�zt�k.

Egy eleg�ns apr�s�g: a welsh mountain p�ni

A welsh p�nik - hiszen t�bb v�ltozat�t k�l�nb�ztetj�k meg - Anglia nyugati partvid�k�r�l, Wales tartom�nyb�l sz�rmaznak. Eredet�k a kelta id�kig ny�lik vissza, amikor az ide �rkez� kelt�k keleti t�pus� lovaikat is magukkal hozt�k a szigetorsz�gba. Lovaik keveredtek az �shonos p�ni�llom�nnyal, majd k�s�bb berber �s arab m�nek is szerepet j�tszottak a fajta kialakul�s�ban. Eredetileg mindenes munkal�k�nt alkalmazt�k �ket, m�ret�k szerint kaptak szerepet a b�ny�kban, h�tas c�lokra, illetve m�lhahord� �llatk�nt. A XIX. sz�zadban indult meg tudatos teny�szt�s�k, �s els�k�nt az "A" v�ltozat, vagyis a welsh mountain p�ni teny�szt� egyes�lete alakult meg. A v�ltozatok k�z�l ez a legkisebb - marmagass�ga nem haladhatja meg a 122 cm-t -, �s ez testes�ti meg az �si welsh p�ni t�pus�t. Eleg�ns k�llem�, kiv�l� haszn�lati tulajdons�gokkal rendelkez� p�ni, amely a kisebb gyerekeknek nemcsak szabadid�partnere, hanem ak�r sportlova is lehet.

A legnemesebb: a welsh riding p�ni

A welsh riding p�ni, vagyis a welsh p�nik B v�ltozata a legeleg�nsabb megjelen�s� minden p�nik k�z�tt. Kialakul�sa �s alapvet� tulajdons�gai megegyeznek a welsh mountain p�ni�val, hisen tulajdonk�ppen csak m�retbeli k�l�nbs�g van k�z�tt�k: m�g az A v�ltozat a 122 cm-n�l kisebb, addig a B v�ltozat az enn�l magasabb, de legfeljebb 137 cm-es welsh p�nikat gy�jti egybe. A valamivel nagyobb m�ret eleve alkalmasabb� teszi �ket arra, hogy m�r komolyabb sportfeladatokat is megoldjanak ifj� lovasukkal, de mozg�suk is jobb, nem annyira akci�s, mint a welsh mountain p�nik�, ink�bb t�rtnyer� �s lend�letes. P�niversenyek d�jugrat� �s d�jlovagl� sz�maiban, de k�r t�vlovagl�sban is remek�l haszn�lhat�k, mindemellett term�szetesen a nagyobbacska gyermekek kiv�l� szabadid�partnerei is. AZ A v�ltozathoz hasonl�an itt is minden sz�n elfogadott a tarka kiv�tel�vel. (Vagyis ha tal�lkozunk egy tarka, welsh-jelleg� p�nival, az welsh-jelleg� lehet, de val�di welsh p�ni biztosan nem!) Gyakoriak a sz�rk�k �s ez a sz�n igen kedvelt is a teny�szt�k k�r�ben. Mint a legt�bb p�nira, a welsh B-re is jellemz� a kiegyens�lyozott, nyugodt term�szet. J�indulat�, j� munkak�szs�g�, �s ak�r nyereg alatt, ak�r kocsiban sz�vesen dolgozik. A betegs�gekkel szemben ellen�ll�, j�l t�ri a szabadban val� tart�st is, �s hossz� hasznos �lettartam� is, vagyis ak�r h�sz �ves kora f�l�tt is nyugodtan munk�ban tarthat� - term�szetesen megfelel� gondoskod�s mellett.

"Stan �s Pan" -exmoor �s dartmoor, valamint fell �s dales

Mind a n�gy fajta Angli�b�l sz�rmazik. Az exmoor �s a dartmoor p�ni k�llem�ben �s kialakul�s�nak t�rt�net�ben is sokban hasonl�t egym�shoz. Az exmoor p�nik mind�ssze 120-125 cm marmagass�g�ak, �s minden bizonnyal a hajdani kelta p�nik egyenes�gi lesz�rmazottai. Az �s�kh�z val� nagyfok� hasonlatoss�g a k�llem�kben is azonnal szembet�nik, de r�g�szeti leletek is bizony�tj�k az �si p�nit�pushoz val� nagyfok� hasonlatoss�gukat. A dartmoor p�ni szint�n az �si, vad p�nikhoz hasonlatos, m�ret�ben �s sz�n�ben is hasonl�t az exmoorra, csak ann�l valamivel er�sebb csontozat�, sz�lesebb. B�r ebben a fajt�ban minden sz�n megengedett a tarka kiv�tel�vel, leggyakrabban m�gis pej, s�t�tpej sz�n�, �s �ltal�ban jegytelen. Mindk�t fajta kiv�l�an alkalmas a gyereklovagoltat�sra, az exmoor azonban olyan ritka �s �rt�kes, hogy nem sokan engedhetik meg maguknak tart�s�t. A dartmoor viszont nemcsak a lovard�kban, hanem hosszabb t�r�kon is remek�l helyt�ll, ez�rt mint a "legkisebb vad�szlovat" is szokt�k emlegetni. A fell �s a dales p�nik szint�n Anglia sz�l�ttei, de fel�p�t�s�kben, megjelen�s�kben eg�szen m�s k�pet mutatnak, mint az el�bb eml�tett exmoor �s dartmoor fajt�k. Egym�sra rendk�v�l hasonl�tanak, �s tulajdonk�ppen ugyanabb�l a kiindul� �llom�nyb�l alakultak is ki. Sz�l�f�ldj�k is szomsz�dos egym�ssal: �szak-Anglia, ezen bel�l a fell p�ni a ter�let �szaki �s nyugati r�sz�r�l, Camberland vid�k�r�l val�, a dales pedig a "szomsz�db�l", Yorkshire �szaki r�sz�r�l sz�rmazik. K�llem�ket tekintve mintha kisebb test� fr�zeket l�tn�nk, ami �rthet� is, hiszen kialakul�sukban eur�pai vadlovak, hidegv�r�ek �s fr�zek j�tszott�k a d�nt� szerepet. A k�t fajta k�z�l a dales valamivel er�sebb testfel�p�t�s�, mint a fell, aminek f� oka, hogy a dales p�nik nemes�t�s�ben welsh cobokat is alkalmaztak. Ezek m�r tulajdonk�ppen kislovak, hiszen marmagass�guk el�ri a 142-147 cm-t is, �s s�lyuk ak�r 400 kg f�l�tt is lehet. Eredetileg f�k�nt m�lh�s�llatok voltak, �s sokukat az �lomb�ny�kban haszn�ltak tehersz�ll�t�sra. Ma mindenes munkalovak a farmokon, de h�tasl�k�nt �s fogatban is sz�vesen �s j�l dolgoznak. Sz�l�haz�jukban kedvelt sportp�nik, de kisebb �llom�nyaik megtal�lhat�k Nyugat-Eur�p�ban is. (folytatjuk)

N�vjegy

Falabella
M�ret: 50-85 cm
Sz�n: b�rmely sz�n, min�l k�l�nlegesebb, ann�l dr�g�bb
�r �s el�rhet�s�g: a legdr�g�bb lovak k�z� tartozik, �ra vetekszik egy j� sportl��val. N�lunk nem t�l gyakori, nyugat-Eur�p�ban akad bel�le n�h�ny p�ld�ny.
K�llem �s mozg�s: Nem p�ni, hanem t�rpel�, ar�nyaiban egy melegv�r� l�ra eml�keztet
Haszn�lat: "�kszerdoboz", nem pedig haszn�lati l�
Tart�s: A tart�ssal �s a takarm�nyoz�ssal szemben ig�nyes

Shetland p�ni
M�ret: 87-107 cm
Sz�n: b�rmely sz�n, leggyakrabban jegytelen fekete, de lehet ak�r tarka is
�r �s el�rhet�s�g: El�rhet� �r, mivel viszonylag nagy a k�n�lat bel�le, de a j� pedigr�t itt is meg kell fizetni
K�llem �s mozg�s: Z�m�k testalkat, r�vid l�bak �s vaskos test, hidegv�r�re eml�keztet� ar�nyok �s izmolts�g
Haszn�lat: J�indulat�, kezes �s sz�vesen dolgozik. Ak�r kisgyermekeknek h�tasl�k�nt, ak�r m�lh�s�llatk�nt, ak�r apr� kocsiba fogva haszn�lhat�
Tart�s: Ig�nytelen, a legzordabb id�j�r�st is remek�l t�ri a szabadban, a takarm�nyra sem ig�nyes, s�t, ha "t�l j�l" tartj�k, k�nnyen elh�zik

Welsh mountain p�ni
M�ret: legfeljebb 122 cm
Sz�n: minden sz�n, kiv�ve a tark�t
�r �s el�rhet�s�g: Welsh p�nik viszonylag nagy l�tsz�mban tal�lhat�k szerte Eur�p�ban, de ink�bb a B, mint az A v�ltozatot teny�sztik sokan. El�rhet� �r, de ezt a tulajdons�gok nagyban befoly�solj�k
K�llem �s mozg�s: Eleg�ns k�llem, nemes megjelen�s, j� (b�r n�ha kicsit akci�s) mozg�s
Haszn�lat: Kiv�l� h�tasp�ni a kisebb gyerekek sz�m�ra
Tart�s: A tart�ssal szemben ig�nytelen, j�l b�rja a kem�nyebb hidegeket is

Welsh riding p�ni
M�ret: 123-137 cm
Sz�n: minden sz�n, a tark�t kiv�ve. gyakoriak a sz�rk�k k�z�tt�k.
�r �s el�rhet�s�g: A legn�pszer�bb p�nifajta, Eur�p�ban �s a tengerent�lon egyar�nt nagy sz�mban teny�sztik. Mivel sok van bel�l�k, viszonylag olcs�k, els�sorban a j� pedigr�vel nem rendelkez�, illetve a kever�k egyedek.
K�llem �s mozg�s: A legeleg�nsabb p�nifajta a vil�gon, kiv�l� mozg�ssal.
Haszn�lat: Remek h�tas- �s fogatos p�ni, f�leg a 10-12 �ves koroszt�ly sz�m�ra.
Tart�s: A szabadban is tarthat�, ellen�ll� �s ig�nytelen

Exmoor p�ni
M�ret: 120-125 cm
Sz�n: jegytelen pej, vil�gosabb pofar�sszel
�r �s el�rhet�s�g: Igen kev�s �l m�r csak bel�l�k, sz�l�haz�j�n k�v�l szinte nem is tal�lhat� meg. �pp ez�rt igen dr�ga.
K�llem �s mozg�s: M�ret�hez k�pest j� mozg�s�, k�llem�ben az �si t�pusra hasonl�t
Haszn�lat: Gyerekek ide�lis h�taslova
Tart�s: A legzordabb k�r�lm�nyek k�z�tt is meg�l, a takarm�nyoz�ssal szemben is rendk�v�l ig�nytelen

Dartmoor p�ni
M�ret: 115-125 cm
Sz�n: minden sz�n megengedett, kiv�ve a tark�t �r �s el�rhet�s�g: Eur�p�ban �s a tengerent�lon is egyre kedveltebb sport- �s szabadid�s p�ni a gyerekek sz�m�ra
K�llem �s mozg�s: T�mzsi, er�s, sz�les, mindemellett igen j� mozg�s�, j� �rz�st ad a lovasnak.
Haszn�lat: F�leg nyereg alatt haszn�lj�k, j� ugr�l� is, de fogatban is gyakran dolgoztatj�k.
Tart�s: nagyszer�en b�rja a szabadban val� tart�st b�rmilyen id�j�r�si viszonyok k�zepette is.

Fell �s dales p�ni
M�ret: 142-147 cm
Sz�n: fekete, s�t�tpej, �ltal�ban jegytelen
�r �s el�rhet�s�g: Nem tartozik az olcs�n beszerezhet� p�nik k�z�, mivel Angli�n k�v�l viszonylag kev�s van bel�l�k
K�llem �s mozg�s: A fr�z l�ra hasonl�tanak, d�s s�r�ny �s farok, hossz� bokasz�r�k jellemzik. J� mozg�s�.
Haszn�lat: Mindenes munkal� de kiv�l� sportp�ni is
Tart�s: J�l b�rja a szabadban tart�st, hossz� sz�re sem ig�nyel k�l�nleges �pol�st