Sz�mos orsz�gban az �get�versenyz�s n�pszer�bb a galoppversenyekn�l. Amerik�ban p�ld�ul harmincmilli� ember h�dol ennek a szenved�lynek. Az amerikai �get� a rokon fajt�k k�z�tt a legkiv�l�bb, 1,6 km-t (1 m�rf�ldet) k�pes 1 perc 55 m�sodperc alatt megtenni. Eredeti angol nev�t (Standardbred) 1879-ben kapta, amikor a t�rzsk�nyvbe ker�l�s felt�tele "Standard-id�" teljes�t�se volt.

Teny�szt�s: A fajta teny�szt�se az angol teliv�re alapoz�dott, Messengert, melyben nortfolki �get� is volt, 1788-ban import�lt�k. Az alap�t� m�n Messenger ut�da, az 1849-ben ellett Hambletonian 10 volt. 1851-t�l 1871-ig 1335 csik�ja sz�letett. Hambletonian egyedi, t�ln�tt fara �r�kl�d�tt a fajt�ban.

Jellemz� tulajdons�gok: Mozg�sa lehet �get�s vagy poroszk�l�s. Az Amerik�ban kedveltebb poroszk�l�sban gyorsabban, �s ritk�bban "v�g fel" (beugrik v�gt�ba). Eur�p�ban az �get� j�rm�dban val� versenyz�s terjedt el. Az igen kem�ny l�bak �s a j� pat�k jellemzik.

Fajta kialakul�sa:
Teliv�r
Gyorsas�got, mozg�st, alkatot jav�totta.

Narragansett pacer
Szint�n a mozg�st �r�k�tette.

Morgan
Er�teljse alkatot, �leter�t, kem�nys�get adott a fajt�nak.

Sz�nek: pej, s�t�tpej, s�rga.
Hasznost�s: fogatl�.
K�rnyezet: H�v�s �ghajlat.
Eredet: XIX. sz�zad.
Jellege: Melegv�r�
M�ret�k: 160 cm.

a far rendszerint agasabb, mint a mar, a h�tuls� testf�l hatalmas tol�er�vel rendelkezik