Szmos orszgban az getversenyzs npszerbb a galoppversenyeknl. Amerikban pldul harmincmilli ember hdol ennek a szenvedlynek. Az amerikai get a rokon fajtk kztt a legkivlbb, 1,6 km-t (1 mrfldet) kpes 1 perc 55 msodperc alatt megtenni. Eredeti angol nevt (Standardbred) 1879-ben kapta, amikor a trzsknyvbe kerls felttele "Standard-id" teljestse volt.
Tenyszts: A fajta tenysztse az angol telivre alapozdott, Messengert, melyben nortfolki get is volt, 1788-ban importltk. Az alapt mn Messenger utda, az 1849-ben ellett Hambletonian 10 volt. 1851-tl 1871-ig 1335 csikja szletett. Hambletonian egyedi, tlntt fara rkldtt a fajtban.
Jellemz tulajdonsgok: Mozgsa lehet gets vagy poroszkls. Az Amerikban kedveltebb poroszklsban gyorsabban, s ritkbban "vg fel" (beugrik vgtba). Eurpban az get jrmdban val versenyzs terjedt el. Az igen kemny lbak s a j patk jellemzik.
Fajta kialakulsa:
Telivr
Gyorsasgot, mozgst, alkatot javtotta.
Narragansett pacer
Szintn a mozgst rktette.
Morgan
Erteljse alkatot, letert, kemnysget adott a fajtnak.
Sznek: pej, sttpej, srga.
Hasznosts: fogatl.
Krnyezet: Hvs ghajlat.
Eredet: XIX. szzad.
Jellege: Melegvr
Mretk: 160 cm.
a far rendszerint agasabb, mint a mar, a htuls testfl hatalmas tolervel rendelkezik |
AJÁNLOM AZ OLDALT
